Amerikában főzni zsír. Egy főre főzni bátorság és kaland. Mindenből nagy mennyiségben szerez be az itteni ember, mert úgy olcsóbb, mert van hely a tárolásra, s mert ha lejár, szívfájdalom nélkül kidobja. Bár a kaja az utóbbi időben érezhetően nagyobb kiadás lett az amerikaiak számára, még mindig nem veszedelmes. Szeretnek enni. Szeretnek sokat enni. Mert enni jó, és ennivalóból veszett sok van.
Ma krémsajtot reggeliztem piritóssal. A krémsajtok - főleg a Philadelphiák - mesések reggelre, s természetesen a teljesen zsírmentestől az ananászízűig terjedő skálán mindenki megtalálhatja, ami neki passzol. Kóstoltam a kerti főszeres fajtát, amely hagymás bagellel nagyon király, és a teljesen zsírmenteset, amely kicsit műanyagízű, de ugyanúgy krémes és jól kenhető mint a Regular. Néha szalonnás tükörtojást eszem reggelre, ha éppen több időm van. Rákaptam a corn flakesre is, ami eddig tőlem olyan messze volt, mint Makótól Jeruzsálem. Többnyire azonban nem reggelizem semmit, hanem a kávétermoszommal a kezemben indulok is az utamra. Jók ezek a piros lámpáknál elfogyasztott tejes hosszúkávék.
Ma fasírozottgolyócskákat csináltam krumplipürével (két napra). Ebben az országban még egyszer sem sikerült normális krumplipürét szerkesztenem. Kb. 200 féle krumplit lehet kapni, most nekem rózsakrumpli van otthon (már másfél hónapja), dehát az nem jó egyszerűen semmire sem. Kásás és ízetlen.
Ma először sütöttem olajban, mert nem akartam, hogy az egész ház olajbűzben imbolyogjon. Itt a pure vegetable olaj, tehát a növényi olaj nem napraforgóból, hanem szójababból készül, aminek a szagát ÚTÁLOM, de ÚÚÚÚtálom. Elmondhatatlanul. De kell a fasírozottgolyócska, s kibirtam a szagot. (csak menne már ki a lakásból - dunyhába burkolózva ülök az ágyamon, összes ablak nyitva és írom a bejegyzést) Ebben a szójababolajban sincs trans fat, ami Amerikában egyenesen az ördög szinonímája. Pontosan nem tudom, mi is az a trans fat, de az biztos, hogy rossz. Az a jó, ha a termékben nincs trans fat. Itt a vikipedia leírása, nem világosodtam meg tőle. Viszont az még mindig biztos, hogy a trans fat rossz. A drog is rossz. (nemá, már megint egy South Park referencia)
Szeretem, hogy itt te választhatod meg, mennyi mócsing-, bőrke és zsírtartalmú darálthúst veszel. Persze a legdrágább az, ami 92%-ban színhús, 8%-ban zsír. Sznob vagyok eléggé ahhoz, hogy ilyet vegyek, ha már veszek, természetesen.
Amerikában háztartást vezetni zsír. Háztartást vezetni egy főre már stratégiák és ügyeskedések kombinációját jelenti.
Van egy relatíve nagy fagyasztóm, és vettem mindenféle méretben fagyasztózacskókat (Ziploc - remélem hazánkba is jönnek majd és aranyáron vesztegetik majd a zipzáras, pattintható és egyéb megoldásokkal ellátott tárolózacskóikat), innentől már megy is minden, létrehoz egy adagnyit, beleteszi a zacskóba, lefagyasztja, majd alkalom adtán előkapja, megfőzi és mind megeszi. Van mindenféle szárnyas, marha, sertés és hal az én fagyasztómban - éppen mihez van kedvem. Persze ez a nemtörődömség és kivagyiság kicsit el van túlozva a részemről, a valóság az, hogy hetente maximum egyszer főzök, a többi étkezésemet vagy a dining hallban, vagy evangélikus templom valamely alkalmán, vagy a Whole Foods Marketban (ami a legnagyobb királyság), vagy valamelyik gyorshamburgerezőben (többnyire a Wendy's-ben, mert nekik van a legfinomabb burgerjük és chilijük) ejtem meg. A kint evéseket viszont lekorlátoztam heti maximum két alkalomra, mert egy WFM vagy Wendy's kajálást kb. 8-10 dollárból lehet kihozni. (Kérdés, veszek-e mandulás-étcsokis perecet, vagy nem. A mandulás-étcsokis perec a WFM-ben megintcsak a legnagyobb királyságok legnagyobbika.) Ha magadnak főzöl, lényegesebben olcsóbban ki lehet hozni a napi meleg étkezést. Főleg, mivel a dolgok sokáig elállnak. (A tejföl is, kinyitva, majdnem két hétig. Ó, azok a csodás tartósítószerek!)
