Kedves Naplóm!

Régen meghozott és sokat dédelgetett döntésem alapján a mai nappal ünnepélyesen ABBAHAGYOM A DOHÁNYZÁST. (kvit, giv áp...) Tegnap éjfélkor, Budakeszin szívtam el az utolsó bagót. Egy sötét korszaknak lett vége ezzel az életemben. Egyébként még nem jött rám kínzó nikotinéhség, egyszer-kétszer villant csak az eszembe a "rutin": most leszállok a buszról és rágyújtok; nem jön a villamos, ezért rágyújtok, kávét iszom, ezért rágyújtok az erkélyen, megyek át a parkon, szóval rágyújtok, stb.. Szóval gyakorlatilag minden adandó alkalommal.:D

Ezek csupán a megszokás rítuáléi, a testi szükség még nem hatalmasodott el. Mottóm, mantrám, mankóm (a mondat, amelyet magamba sujkolok, ha rámtör a "kívánás"): Megvan hozzá az erőm és az akaratom, hogy a káros szenvedélybetegségemet leküzdjem.

Kicsit nyálasan hangzik, de én most ezt tényleg komolyan gondolom.

Úgy terveztem, hogy bevetem a tapaszt (2mg-osat), ugyanis nem akarok megkettyenni. Mivel azonban most SEMMI pénzem nincs, ezért tapaszt sem vettem, s most a természetes (BIO) küzdés van műsoron, keményen. Amúgy nincs pénzem cigit venni, szóval maximum a kísértés sodorhat el. Az indulat nem.

Amúgy innen szép nyerni. Drukkolok magamnak. Sokan szintén drukkolnak. Beszámolok, amint fejlemény van.

Dohányzás abbahagyása óta eltelt idő: 11 óra

El nem szívott cigaretták száma: 3 db.